Településtörténet

Tisztelettel köszöntöm Önt Dobozon, Békés megyében, a megyeszékhelytől 13 km-re fekvő településen. A krónikák már 1075-ben említik ezt az ősi, Árpád-kori települést.

Napjainkban Doboz településhez közigazgatásilag 5.447 ha tartozik, a belterület 383 ha. A lakosságszáma jelenleg 4.379 fő. A település tömegközlekedéssel Békéscsabáról, Gyuláról jól megközelíthető, Sarkadra is rendszeres az autóbuszjárat.

Turisztikai szempontból a település négy adottsága figyelemre méltó: az erdők, a nagy vízfelület, az országos hírű Doboz-Szanazug üdülőhely, illetve maga a település, Doboz nagyközség.

Amennyiben Ön még nem járt nálunk, kérem látogasson el hozzánk, tekintse meg látnivalóinkat, nevezetességeinket!

Minden évszakban gyönyörű a 3,7 ha-os kastélyparkunk, ahol megtekinthető a gróf Wenckheim Dénes által építtetett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Impozáns látványt nyújt a több száz éves fák közül kimagasló, barokk stílusban épült Református templom. Látnivaló még az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú háromszintes magtár épület, a Kossuth téren lévő – a Wencheim család egykori vadászkastélya –, mely jelenleg az általános iskolának ad otthont. A kellemes séta után pihenjenek meg a település központjában lévő kis parkban, melyben a Furulyázó pásztor köztéri szobra áll. A Kettős-Körös összefolyásánál, Szanazugnál remek fürdőzési lehetőség várja az idelátogatót. Csodálatos természeti környezetben lehet itt élvezni a vízi sportokat, a homokkal feltöltött partszakasz biztonságos, a Körös vize enyhet ad a forró nyári napokon.

A településen a népi mesterségeknek nagy hagyománya van, melyet a Dobozi Közösség Ház és Könyvtárban ápolnak.

Büszkék vagyunk arra, hogy 1905-1906 között a faluban 164 népdalt gyűjtött Bartók Béla. Legnevezetesebb a „Szegény vagyok szegénynek születtem” kezdetű.

Említésre méltó még Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra is, aki 1938-tól végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat Dobozon a falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című regényében.

Nem hagyhatjuk ki a sorból azokat a jeles személyiségeket, akik innen indultak: Dr. Mányoki László építészt, Dr. Kovalovszki Júlia régészt, Gulyás Dénes festőművészt, Szécsy Tamás úszóedzőt, és Mező Misi énekest, zenészt sem.

Bízom benne, ha ellátogat hozzánk, maradandó élményekkel tér majd haza, nekünk pedig hamarosan abban a szerencsében lesz részünk, hogy ismételten felkeresi településünket és ismerősként, barátként köszönthetjük Dobozon.

Tisztelettel
Köves Mihály
polgármester